Parajdi Sóbánya
Parajd a Sóvidék központja a parajdi sóbánya pedig a Kárpát medence legjelentősebb sókitermelő helye.
A település Hargita megyében Székelyudvarhelytõl 38 km-re a Kis-Küküllõ mentén a Görgényi-havasoktól délre fekszik. Határában a Kis-Küküllõ és a Nagyág völgyében egy sziklacsoport csúcsán állnak Rapsóné várának romjai.
Parajdon már a rómaiak korában is mûködtek sóbányák. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerõsítenek. Kápolnásmezõn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak. 1562-ig lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett.
A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára, hiszen a sóbánya levegője kiváló a légúti megbetegedésben szenvedők számára. A bejárattól autóbusz szállítja a gyógyulni vágyókat egy 1250 méter hosszú tárón keresztül. Az erdélyi sóbányák közül egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés a sóbánya egyik felhagyott szintjén.
A világítással és szellőztető rendszerrel ellátott kamrákban többek között ökumenikus kápolna, büfé, játszótér is található.
A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.
Parajdi látnivalók:
- A sóbánya temploma
- Parajd kápolna a sóbányában
- Áprily-emlékház
- Rapsóné várának romjai.
- A település határában levõ sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz.
- A Korond-patak vize a Sószorosban tör át a sósziklákon.
- A bányák sócsarnokai a léguti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.
- Volt sóhivatal
- Néprajzi kiállítás – Falumúzeum
- Fürdõ és üdülõhely, gyógyhatású meleg sósfürdõje van
- Református templom
- Római katolikus templom