Korond – Hargita megye – Székelyföld /Corund/

A falu Székelyudvarhelytõl 26 km- fekszik a 13A országút mellett. 1332-ben említik elõször. A hagyomány szerint a falu elõször a Korondi-hegyen a Szállás nevû határrészen feküdt. Temploma 1568-ban az unitáriusoké lett és csak 1720-ban adták vissza a katolikusoknak. 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar lakosa volt. 1992-ben 5097 lakosából, 4629 magyar, 455 cigány, 13 román volt. A trianoni békeszerzõdésig Udvarhely vármegye Parajd járásához tartozott.

1831-ben a Firtos várához közeli Táborhelyen, a Keselyû-tetõ és Péter-hegy közötti kb. harminc lépés átmérõjû területen jelentõs aranyérmelelet került elõ. Az érmék a 7. századból valók, a bizánci császárok pénzei. Feltételezések szerint a Küküllõ térségében ekkor avar központ létezett. Az avar közösségek 631-635 között fejlõdtek, majd a szlávok elõl a Nagy Alföldre húzódtak.

A település látnivalói:

• Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdõvel, három borvízforrással.
• Régi temploma 1533-ban épült
• Római katolikus temploma 1911-ben épült
• Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették
• A templommal átellenben Falumúzeum található.
• A Barátok kertje nevû helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
• A falu határában aragonitot bányásznak.
• Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeibõl.
• Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
• Népi cserépedények